|
játszótárs ...
2006.01.18. 20:29
játszótárs ...
"Játszótársam mondd, akarsz-e lenni?"
Én nem akartam, na de hívott,
kedves, szelíd és megnyerőn,
s mert játszani jó, hát én legott
tanultam labdázni, levelezőn.
Mert minek ahhoz egy egyetem,
hogy elkapjunk egy magas labdát,
két kezem, ha felemelem,
elkapom, és hajítom át
a palánkon, a túloldalra,
gyorsan máris visszarepül,
játszani jó, na nem hand-ra,
kiütésre, kíméletlenül,
hanem csupán kedvtelésből,
csak önmagáért a játékért,
fair-on, és nem kertelésből,
ehhez egy nebuló is ért.
Mindegy milyen, pöttyös, kockás,
gömbölyű, vagy kicsit ereszt,
lényeg az, hogy kerek, formás,
vagy egy gondolatot meneszt.
A túloldalon, aki várja,
no a leütés elöl kitér,
a két karját magasra tárja,
és a mandinerből sem kér.
Hát ilyen volt ez a bicikli,
táncra hívott egy gondolat,
nem gondolom, hogy csak svindli,
s benne egy adag fondorlat...
Barátságos játszma volt csak,
a neten át, levelezőn,
Játszótársam kérlek mondd csak:
tán átjutottál a felezőn?
A bíró most kiállított?
vagy elvitt tán egy gondola?
vagy a szíved csődöt mondott?
... magamban ilyent gondola.
2005.06.18. _ae_
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
