bűntelenül ... ?


Ó édes jó Istenem, de sok a bűnöm, vétkem,
olyan sok évig, emlékszem,  Hozzád hűtlen éltem.

Mert amikor megszülettem és boldogan éltem,
gőgicséltem, tiszta pelust s meleg cicit kértem.
Távol álltam tőled Atyám, de Te távol tőlem?
Közel álltál akkor hozzám, ó! nagyon is közel.

Ahogy lassan cseperedtem, s nagyobbacska lettem,
testvéremmel, mindhárommal gyakran feleseltem.
Ott álltál Te akkor Atyám, tudom én mellettem,
büntetésben szüleimtől alig kellett lennem.

De amikor nagy lány lettem, elkomorult arcod,
s az engesztelés lépcsőfokát oly magasra tartod.
Erőpróba, próbatétel, mi lehet az oka?
Embernek ezt megkérdezni nemigen van joga.

Elfordultam Tőled akkor, sőt, meg sem leltelek,
elkövettem hitetlenül kicsi s nagy vétkeket,
göröngyösek az utak és sok a keresztutca,
őszintén a szívemből csak "bocsánat!"-ra futja.

Majd két gyermeket adtál nekem, s Te visszajöttél,
gyengélkedő hitem mellé Velük támaszt tettél.
Lassan megláttam az utat, mely Tehozzád vezet,
arra kérlek, ne vedd rólam oltalmazó kezed.


                           2005.07.01.  ae_