... az elmúlás

 Varázslatos egy éjszaka volt,
teli szájjal nevetett a hold,
az égen az a kicsinyke folt.
Varázslatos egy éjszaka volt.

 Az éj szerelemmel volt tele,
de érződött a változás szele,
a búcsúzás finom lehelete.
Az éj szerelemmel volt tele.

 A csillagok a hold mögé bújtak,
az esőfelhők riadót fújtak,
apró könnyeik a földre hulltak.
A csillagok a hold mögé bújtak.

 Sírtak a felhők helyettünk,
zokogott az ég felettünk;
ők tudták, nem jól szerettünk.
Sírtak a felhők helyettünk.

 2005.07.12.