Úgy döntöttem, maradok!


Vágyom ki a temetőbe,
a porhanyós, puha földbe,
akáclombos, csendes ágyba,
de sírom még nincs megásva.

Pihennék a csendben, mélyen,
valahol egy faluvégen,
hová még a madár se jár,
az lenne az én nyoszolyám.

Puha földbe megpihenve,
lelkem fel a mennybe menve
kérdezném meg az Atyától:
- a boldogság mért csak álom?

De nincs oda returjegyem,
(nehogy ezt is zokon vegyem!),
úgy döntöttem, hogy maradok!
Csak addig, míg meg nem halok!

u.i.:
Remélem,
vigyáznak rám az angyalok.:)


2005.04.16.  _ae_