Ez is, az is  -  innen - onnan


No ha sört itt nem kapok,
lábam nyomát itt hagyom!

***

Szegény kígyó, hogyha hallna,
jó messzire elkavarna,
szórtunk rája annyi átkot,
mert Éva hitte az álmot,
mit a kígyó súgott neki,
az emberiség most is feni,
fogát a süket kígyóra,
így mondja a mende-monda.
Szégyenében szárnya nőne,
vagy mélyen a sárga földben,
eszegetnék a kukacok,
kötnének rá egy csombékot!

***

Zsíros kenyér, vöröshagyma,
attól lesz majd este: "-hagyj ma!"

***

A hős lovagok ideje bár elmúlt,
a lovagiasság még nem a múlt,
Urak vannak köztünk jellemben,
a fullon is itt a jelenben.
Őrizzétek csak dicső múltunk,
míg mi künn a földön túrunk,
hagymamagot gyuggogatunk,
hogy attól legyen sírós napunk!

***

Fincsi az a babfőzelék,
mellé gázálarc a kellék!

***

Régen olyasmit csináltam,
mikor a sört ki nem álltam,
bonbon-meggyet tettem bele,
kerekedett mások szeme,
de nem pár szemet, ne gondold,
egy fél decit a korsómhoz,
képzeljed csak el a színét,
no utána meg az ízét!

***

A net-postás egy lusta némber,
a galamb-postával nem ér fel!

***

No ha már a piálásról szó esett,
eszembe jut róla egy régi eset,
nagynéném, Juliska, Isten nyugosztalja,
nyújtotta a rétest, dobta az asztalra,
húzkodta, húzkodta, bagó a szájában,
hamu meg aláesett a tésztájába,
én még kicsiny voltam, alig múltam hét,
eszembe nem maradt vón, e csúf emlék,
ha Pista bátyám nem mondta vót százszor,
- Meglásd asszony, repülsz te a háztól!
Inni persze nem ivott csak keveset,
a hamuja attól jobban peregett!

***

Kettő, három aranyköpés,
jobb ez, mint a földre köpés!

***

Valamikor réges régen,
mint ott fenn a Nap az égen,
születhetett a gondolat,
kell nekünk, mint kenyérfalat,
a humor és a jó kedély,
huncutkodik, ki nem kevély.



összeollózva: 2005.04.27.  _ae_